Két Nyelv, Egy
Kocsma.4.rész:
Professzor úr, gázolaj és egy kis titok – Vegyipari kaland a magyar
pusztában.
Olajválság
és a piros rejtély
Van az úgy, hogy az üzlet nem úgy alakul, ahogy
terveztük. Milán épp a „Ukrán, Nafta94”-nél próbált üzletet kötni, amikor
kiderült: az ukrán eladó nem tudja leszállítani a szükséges mennyiséget. Káosz!
Egér azonnal hívta Jóskát, a régi motorost: – 8 kerületben Jóska, sürgősen kéne
egy kis gázolaj!
Jóska, aki már több olajfolton csúszott, mint más ember jégen, csak
annyit mondott: – Van ukrán gázolaj, de piros. – Piros? – kérdezte az Egér, kissé gyanakodva.
Ez már nem csak szín, ez rejtély. Egér megkérdezte Milánt, hallott-e
ilyesmiről. Milán körbe telefonált, de senki nem tudta biztosan, mi az a piros
gázolaj. Ekkor jött az ötlet: Régen a szabadkai piacon árult vegyszereket egy
kémia szakos egyetemi tanár. Talán ő tud valamit!
A szabadkai vegyész legendája
A szabadkai piacon való vegyszerárusítás nem volt épp sétagalopp – ezek a
szerek elég veszélyesek voltak, így nem lehetett csak úgy kipakolni őket a
standra, mint a paradicsomot. Egy kémia szakos egyetemi tanár mellékjövedelem
gyanánt foglalkozott velük, afféle tudományos kalandként. Az egyik vegyszert
egy diák szerezte, aki Szabadkán, a „Zorka” Vegyiművekből hozta. Talán a tanár
úr tud valamit erről – vagy legalább sejti, milyen színű a gyanú.
Az üzletkötés nem a kofák között zajlott, hanem egy különleges helyen: a
piacon volt egy „csendes akvárium” nevű zug, ami kívülről tényleg úgy festett,
mint egy akvárium – körben üvegfal, belül viszont sötétség és titokzatosság
uralkodott. Az igazi üzletek nem a pultnál köttettek, hanem a mögötte lévő
raktárban, egy kerek asztal mellett, ahol néha több volt a füst, mint a fény –
és nem csak a cigarettától.
Az asztalon mindig ott figyelt egy túrós burek és egy üveg ’Jelen pivo” –
mintha csak egy baráti uzsonna zajlana. Ha netán razzia közeledett, mindenki
úgy tett, mintha épp csak eszegetnének, komótosan majszolva a bureket,
kortyolgatva a sört. A burek morzsái és a sörhab mögött viszont komoly
vegyipari alkuk születtek – csendben, mosolyogva, mintha csak receptet cseréltek
volna.
A
Professzor visszatér
Milán le is ment Szabadkára, és hosszas keresés után
megtalálta a professzort – aki azóta sajnos nyomorúságos helyzetben, de
még mindig őrizte tudását. Kiderült, hogy régen Belgrádban hallott egy
eljárásról, ami kapcsolódhat a piros gázolajhoz. Milán rábeszélte, hogy jöjjön
velük – szállást, ételt, ruhát biztosítanak, csak az alkohol ne igyon! Na jó,
egy kis házi pálinka a jó fajta néha
becsúszott, de csak kutatási célból, ugye? Kérdezte a tanár úr.
Egér gyerekkori emlékei alapján választotta a „Gál tanya”
nevet, így maradt meg neki. a régi, vertfalú, hosszúgangos tanyát,
Képernyőmentés a Google Térképről – illusztrációs célra
amely a Cabernet Diesel 1994 Kft ipari vágányai mellett
állt, egy kis tó szomszédságában. Gyerekként barátaival 70-es években gyakran
járt oda horgászni — a hely tele volt közös élményekkel, nevetéssel, és csendes
délutánokkal. Itt húzta meg magát a Professzor, és a természet csodát tett
vele. A madárcsicsergés, a friss levegő és a nyugalom hatására lassan újra
önmaga lett. A környéken már csak úgy emlegették: Professzor úr.
Milánék berendeztek neki egy kis labort, de a
Professzor olyan listát állított össze, amitől a helyi boltosok csak pislogtak.
Egér újra hívta Jóskát — és Jóska, mint mindig, mindent megszerzett. (Állítólag
még egy régi szovjet T–34-es tankot is előásott a garázs mélyéről, amely a
kurszki csatában szolgált a második világháborúban — a tank szivattyúját pedig
a felesége addig virágtartónak használta.)
A Professzor dolgozni kezdett. Egy hónap
alatt alig aludt: bújta a könyveket, jegyzetelt, kísérletezett. És akkor…
rájött valamire. Egy titokra, amit talán még senki nem ismert: hogyan lehet a
piros gázolajból sárga gázolajat készíteni. Ez nemcsak technikai bravúr volt,
hanem igazi áttörés.
A labor viszont már kicsinek bizonyult.
Egérnek eszébe jutott a régi borpalackozó üzem ebédlője, a KISZ-tábor mellett.
Amikor belépett a romos
Képernyőmentés a Google Térképről – illusztrációs célra
épületbe, leült a terem közepén és újra
feltörtek az emlékek. Az ebédlőben néha még disco is volt, talán nem túl
gyakran, de annál emlékezetesebb. Naná, hogy Egér és a barátai is ott nyomták
le a jófajta Kunbajai fehér kisfröccsöt , inkább nagyfröcs— nem is keveset.
Hazafelé a buszokkal mentek, de egy volt a lényeg: a buli jó volt.
A nagy áttörés – pirosból sárga
Igaz, az épület mára romos, de a tervhez pont
megfelelt. Csak egy kis átalakítás kell, és indulhat a munka. A Professzor új
listát írt: fémtartály, szivattyú, néhány speciális eszköz. Az idő szorított —
a gázolajra sürgősen szükség volt.
A régi borpalackozó új életre kelt — nem
hiába adták neki Egér és Milán az új nevet: Cabernet Diesel 1994 Kft. Az Egér. Ha
létezne időgép, őt törölné ez a dátum: 1994. Ebben az évben autóbalesetet
szenvedett, amelyben utasként volt. A baleset következtében agysérülést
szenvedett, amely maradandó károsodást okozott.
A Professzor pedig újra reflektorfénybe került — csak most nem előadást
tartott, hanem vegyipari csodát alkotott.
A környék népe már csak mosolyogva mondta:
Ott lakik a Professzor úr, a ‘méregkevert’, aki még a piros gázolajat is
megszelídíti — szőke gázolajat csinál belőle.
Cabernet
Diesel 1994 Kft – új élet egy romantikus
És hogy legyen egy kis romantikus csavar is. A Professzor nemcsak a képletekhez tért vissza, hanem a flörtöléshez is.
Kép forrása: internet – nem kereskedelmi felhasználásra
A
helyi „Áfor” benzinkúton a
De a történet itt még nem ért véget…
Egy legenda, amit én álmodtam meg – de még messze nincs vége…” „Ez csak a
kezdet volt. A legenda él tovább.” Írta: Gründfelder Attila
🛡️ Ez a bejegyzés szerzői jogi védelem alatt áll.
Creative Commons – Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0
🔗 https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/deed.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése