Vérvétel, lakatfa és egy kis Sugovica – Bajai kalandozásom.2025.09.09.


                       Vérvétel, lakatfa és egy kis Sugovica – Bajai kalandozásom.2025.09.09

Ma reggel úgy indultam el, mint bárki más: vérvételre. Semmi extra, semmi tervezés – csak én, a hátizsákom, és benne a kamera, amit véletlenül bedobtam indulás előtt. Na, ebből lett aztán egy kis városi kaland!

A labor után úgy döntöttem, hogy nem rohanok haza, inkább sétálok egyet a Sugovica partján. És milyen jól tettem! A napsütés kellemes volt, a vízpart nyugodt, és a város megint megmutatta, hogy mindig tartogat valami újat.

Első meglepetésem a Lakatfa volt. Egy igazi kis romantikus szimbólum, tele lakatokkal, amelyek szerelmes párok emlékét őrzik. A fa előtt álló táblán ez a sor fogadott:

„Szeretlek, tudd meg, hiába titkolom A lakat zárva, de a kulcsát itt hagyom.” – Children of Distance

Hát lehet nem mosolyogni ezen? Egy pillanatra megálltam, elgondolkodtam, aztán persze kattintottam pár képet is.

Tovább sétálva egy számomra új helyre bukkantam: a Havária közszolgálati, zárt kikötőhöz. Nem mindennapi látvány, és bár nem lehet bemenni, kívülről is érdekes volt megfigyelni. A Petőfi híd sarkán még gyorsan ránéztem a hőmérőre – 11:58-kor 28°C. Nem rossz egy szeptemberi naphoz! Készült e]gy videó is a bejegyzéshez, amit a saját YouTube-csatornámon találsz – nézd meg itt: https://youtu.be/1W7goyHXblI

                           





                                     




                                     




                                    




                                     









                                      
                                        
                                       

                                           

                  

                      

                                        









Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az egér lakodalmi legendája !

Kép
Az egér lakodalmi legendája ! Valahol Magyarország déli szélén, egy aprócska faluban éldegélt egy egér, aki nem volt épp a kanapé alatt bújkáló típus. Kalandvágyból ötöst kapott volna, ha lenne egéreknél ilyen vizsga. Egy nap meghívót kapott egy falusi lakodalomba – és nem sokat teketóriázott. Már csomagolt is! Egy forró nyári reggelen útnak indult, bajsza alatt dúdolva a jól ismert lakodalmas nótát. Útba esett a helyi kocsma, amit egy régi sváb házban rendeztek be: vastag vert falak, még vastagabb emlékek, és olyan hangulat, amit egy pohár sör sem tudna leírni. A pultnál egy csinos lány pultos fogadta, aki már ezer vendéget látott, de egy egérrel még neki is újdonság volt. Ott ült Bundás is, a falusi házi sörfőzés , akinek szakálla olyan puha volt, mint egy bársonyos pulóver. Miután az első hordó sör elfogyott, előkerült a lakodalmak koronázatlan királya: Szatmári szilvapálinka. Egy pohár után már 1,5%-os volt az egér véralkoholszintje – és a vidámságé legalább 300%. Ivott, ka...
További információk

Ha már a Simson motorral lemotorozol a Szabadkai Piacra, ne gyere haza üres kézzel!

Kép
  Ez a kép a saját Simson motoromról készült, valószínűleg 1983-ban. Az egér ezzel tette meg a legendás útját   Ha már a Simson motorral lemotorozol a Szabadkai Piacra, ne gyere haza üres kézzel! Ha már lecsúszol Jugóba Simsonnal, ugye nem jössz haza üres kézzel – ez volt a szabály. Valahol a déli határ mentén áll egy falu, ahol egy szombat este a kocsma tánctérré változott, A disco előtt Simson motorok sorakoztak – hogy honnan volt ennyi a faluban, a másik faluból átmotorozták, discoban, rejtély, de mind házilag.Falusi fortély a tuning voltak a simsonok példány. Két jóbarát – egyik helyi, másik a szomszédból – ott iszogattak odabent. Csapolt sör, körök mentek oda-vissza, ahogy kell. Éjfél körül már kifulladt a disco, de a srácok akkor szőtték a nagy tervet: másnap reggel lecsúsznak Szabadkára vásárolni. Piac, butik, burek – minden, amitől csillog a fiatalság szeme. – Húzz magadra valami ócska ruhát, amit nem sajnálsz! ...
További információk

Seft-történelemben – a 123-as Merci

Kép
                                              Seft-történelemben – Matild néni aranykora A pult mögött ott állt Matild néni, a meggyszörp királynője. Frizurája fényesebb volt, mint az áramszámla előtt toporgó nepper reménye, és amikor megkérdezték tőle, mitől ilyen ragyogó, csak legyintett: Disznózsír, gyerekem. Míg meleg még a fejbőr, kenni kell. Vékonyan. Mint zsíroskenyérre a paprikát.” Ő látott már mindent: valutás üzletet, csapolt korsóért lekopogott VW Passatot TDI, és egyszer valaki egy kannáért cserébe zongorát vitt el. Azóta is rebesgetik, de senki sem meri megkérdezni, hogy volt-e benne szatyor. Talán igen. Talán csak legenda. De az biztos, hogy Matild néni nem adott el semmit – csak cserélt. Meleg kézfogással és hideg meggyszörppel. Minden valamirevaló seftelőnek 123-as Mercije volt. Nem divatból, hanem mert a 100 literes tank önmagában is bankként működött. És a...
További információk