Matild néni kocsmárosnő – ahol a korsó mindig tele, a nadrág néha szakad, és a legendák örökké élnek


 

 Matild néni kocsmárosnő – ahol a korsó mindig tele, a nadrág néha szakad, és a legendák örökké élnek

Valahol délen, nem messze a volt jugoszláv határtól, volt egy falu, ami kívülről talán csendesnek tűnt – de belül dobogott, lüktetett, élt.


A fiatalok szíve aranyból volt, összetartottak, mint a hajókötél, és még a szomszéd faluból érkezők is Mert abban a faluban, ha egyszer már megismertek, akkor mindig otthon vagy. Ha az  egér, ott leülsz a padra, biztosan odalép valaki, és azt mondja: „Gyere, igyunk egyet, és mesélj – hogy is voltak azok a szép napok?”

Ott mindenki ismer mindenkit, és ha egyszer befogadtak, még akkor is ha szomszéd faluból jöttek át.

A falu szíve nem a templomtorony alatt dobogott, hanem mellette, a park árnyékában: ott állt a legendás kocsma. De ez nem csak egy kocsma volt – ez volt a nappali fórum, az éjszakai diszkó, a falusi élet epicentruma.




 Két terem, egy tekepálya és egy VBK-háború

 A kocsma két helyiségből állt. Az egyik a törzsvendégeké volt, ahol egy vaskos faasztal körül zajlott az élet – hétvégén pedig DJ-pulttá alakult.


A másik helyiség szentélynek számított: ott állt a biliárdasztal.

Komoly játék ment, komoly tétekkel – néha pénzben, néha csak a büszkeségért. Egy rossz lökés után viszont csak némán lehetett kortyolni a Bambit vagy a korsó sört. Az udvaron pedig egy fából készült tekepálya húzódot.

A tálcákon sorakoztak a kisfröccsök, mellé gyorsítóként egy Unikum, egy kupica szatmári szilvapálinka, vagy ha igazán ütni kellett – egy kicsi, de hangos törköly. És ott állt a söntés mögött Matild néni, a kocsma lelke. Haja derékig ért, csillogott, és ha megkérdezték, mitől olyan szép, csak legyintett: -Jaj, gyerekeim… ha megmosod, utána be kell kenni disznózsírral! Attól fénylik!


 VBK – vörösbor-kóla, de nem mindegy hogyan!

A rendelés maga is esemény volt. Ha valaki VBK-t kért (vörösbor-kóla), mindig szó esett az arányokról. Hétköznap 1:1, diszkó idején jöhetett a 2:1 – természetesen a bor javára. Egyik este két srác már majdnem összeveszett ezen, mire Matild néni odalépett, és csak ennyit mondott:

-Aki nem tudja, hogyan kell VB-t inni, az igyon vizet! Majd nevetve hozzátette, ahogy csak ő tudta: -A vizet fürdéshez használják, gyerekeim!


Ez volt az a mondás, amit mindenki ismert – igazi falusi szólás, amit még évekkel később is idéztek a fiúk az áruház sarkán.

A sört nem palackban hozták, hanem egy pöfögős, kék ponyvás IFA teherautóval, hatalmas alumínium hordókban. Matild néni szerint: Ha sör, akkor csak csapolva, korsóba – de legalább korsóban Mennyire igazi volt.


 Diszkó, nadrágszakadás és falusi kreativitás

A diszkóba belépőjegy kellett – és ez komoly dilemmát szült. Fizessünk, vagy inkább igyunk abból is? A rozsdás, tüskés kapu hivatalosan zárva volt, de a srácok hátulról próbálkoztak. Egyik este egy fiú majdnem feljutott, de a nadrágja beleakadt a kapuba – kiszakadt, ő meg puff, be az udvarra. -Mindegy – bent vagyok, nem?


– mondta porosan, és már ment is a pulthoz és kérdezte-. Korsósör, VBK, vagy ha igazán ütni kellett – egy kör törköly. Matild néni csak annyit mondott: „Óvatosan, gyerekeim!”

Motorok, lányok és Matild néni bölcsessége

Nem csak a falubeliek jártak ide. A kocsma előtt sorban álltak a motorok – mindenféle márka, mindenféle kipufogóhang


–, a fiúk a szomszéd faluból jöttek át „megtáncoltatni” a VBK-tól bátrabb helyi lányokat. A gépek dörögtek, de a hely igazi motorja Matild néni volt.

Egy este csak ennyit mondott: „Ebből baj lesz, gyerekeim.”


Mire a fiúk vigyorogva legyintettek: „Ha lúd, legyen kövér!”mondták.

Másnap az áruház sarkán egyik fiú így szólt: „Halod, komám, Matild néni igazi volt. Reggel – vagy inkább délben – felkeltem, fejem majd székszakadt. Sok volt a korsó sör, meg a pálinka. Az "A" betű, azaz alkohol .A barátja csak nevetett: „De a buli jó volt, nem?” „No ná! Jövő héten ismétlés!” „Halod, inkább vegyünk jegyet. A kapun mászni nekem nem jön be !


 🛡️ Ez a bejegyzés szerzői jogi védelem alatt áll.  

Creative Commons – Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0  

🔗 https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/deed.hu


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az egér lakodalmi legendája !

Ha már a Simson motorral lemotorozol a Szabadkai Piacra, ne gyere haza üres kézzel!

Seft-történelemben – a 123-as Merci